Balassa Sándor

zeneszerző

(1935.01.20. - 2021.05.14.)

Vidéken töltött gyermekévei után zenei pályája Budapesten indult. A Bartók Béla Konzervatórium karvezető előkészítő szaka után a Liszt Ferenc Zene-művészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait. 1965-ben szerzett diplomát.

A Zeneakadémia után a Magyar Rádió munkatársa lett, zenei rendezőként 1980-ig a zenei főosztályon dolgozott. 1981-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékén hangszerelést kezdett tanítani, kezdetben adjunktusként, majd docensként s 1993-tól 1996-os nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanárként.

A hazai kulturális élet munkája elismeréseként az alábbi díjakban részesítette:

• A Párizsi Tribün győztese (1972)
• Erkel-díj (1972)
• Érdemes Művész (1978)
• Kossuth-díj (1983)
• Bartók-Pásztory-díj (1988, 1999)
• Kiváló Művész (1989)
• 1996-ban Zeneakadémia Alapítvány néven közhasznú alapítványt hozott létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem támogatására.
• Magyar Érdemrend Középkeresztje (2012)
• Nemzet Művésze díj (2014)

Pályakezdőként számos zenekari mű megírására kapott felkérést, a fontosabbak:

• Glarusi ének  op.29 Koussevitzky Zenei Alapítvány Washington
• Hívások és kiáltások  op.33  Boston Simphony Orchestra
• Egy álmodozó naplója  op.35  Elisabeth Sprague Coolidge Alapítvány Washington
• Három fantázia  op.36  BBC Philharmonich Orchestra Manchester

A világ rádiótársaságainak évenkénti seregszemléjén a Párizsi Tribünön 1972-ben a Requiem Kassák Lajosért oratóriuma  op.15  első helyezést ért el.

Munkásságának hangvétele a 70-es évek második felétől kezdte fokozatosan megváltozott. " Zeném kikerült az atonalitás vonzásköréből, új tonalitások és lehetséges intonációk nyíltak meg előttem. Az európai zenei múlt íly módon folytathatóvá vált számomra. Zenegyártási technológiák és ideológiák helyett a zenei szépséget,  emberi kifejezést helyeztem műveim középpontjába. A magyar nemzeti zenei kultúra megőrzése és megújítása szintén ezen alkotói feladat szerves részévé vált."

Művei sorából kiemelkedik négy operája:

• Az Ajtón kívül
• A Harmadik bolygó
• Karl és Anna
• valamint a 2000-ben befejezett és bemutatásra váró Földindulás

Mintegy harminc zenekari művéből néhány:

• Tündér Ilona
• Csaba királyfi
• A Nap fiai
• Hunok völgye
• 301-es parcella
• Október virágai
• Magyar koronázási zene
• Magyar Táncok
• Négy arckép
• Kettősverseny
• Trombitaverseny
• Nyitány és jelenetek
• Szegedi concerto
• Pécsi concerto
• Utazások Biharban
• Civisek városa
• Lovagi erények dicsérete
• Trianon

Művei sorát kiegészítve találunk dalokat, kantátákat, kórusokat, hangszerszólókat, különféle hangszerösszeállítású kamarazenéket.

Budapest,2014.