Balassa Sándor

zeneszerző


(Szül: 1935.január 20. Budapest)

Vidéken töltött gyermekévei után zenei pályája Budapesten indult. A Bartók Béla Konzervatórium karvezető előkészítő szaka után a Liszt Ferenc Zene-művészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait. 1965-ben szerzett diplomát.

A Zeneakadémia után a Magyar Rádió munkatársa lett, zenei rendezőként 1980-ig a zenei főosztályon dolgozott. 1981-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékén hangszerelést kezdett tanítani, kezdetben adjunktusként, majd docensként s 1993-tól 1996-os nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanárként.

A hazai kulturális élet munkája elismeréseként az alábbi díjakban részesítette:

  • A Párizsi Tribün győztese (1972)
  • Erkel-díj (1972)
  • Érdemes Művész (1978)
  • Kossuth-díj (1983)
  • Bartók-Pásztory-díj (1988, 1999)
  • Kiváló Művész (1989)
  • 1996-ban Zeneakadémia Alapítvány néven közhasznú alapítványt hozott létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem támogatására.
  • Magyar Érdemrend Középkeresztje (2012)
  • Nemzet Művésze díj (2014)

Pályakezdőként számos zenekari mű megírására kapott felkérést, a fontosabbak:

  • Glarusi ének  op.29 Koussevitzky Zenei Alapítvány Washington
  • Hívások és kiáltások  op.33  Boston Simphony Orchestra
  • Egy álmodozó naplója  op.35  Elisabeth Sprague Coolidge Alapítvány Washington
  • Három fantázia  op.36  BBC Philharmonich Orchestra Manchester

A világ rádiótársaságainak évenkénti seregszemléjén a Párizsi Tribünön 1972-ben a Requiem Kassák Lajosért oratóriuma  op.15  első helyezést ért el.

Munkásságának hangvétele a 70-es évek második felétől kezdte fokozatosan megváltozott. " Zeném kikerült az atonalitás vonzásköréből, új tonalitások és lehetséges intonációk nyíltak meg előttem. Az európai zenei múlt íly módon folytathatóvá vált számomra. Zenegyártási technológiák és ideológiák helyett a zenei szépséget,  emberi kifejezést helyeztem műveim középpontjába. A magyar nemzeti zenei kultúra megőrzése és megújítása szintén ezen alkotói feladat szerves részévé vált."

Művei sorából kiemelkedik négy operája:

  • Az Ajtón kívül
  • A Harmadik bolygó
  • Karl és Anna
  • valamint a 2000-ben befejezett és bemutatásra váró Földindulás

Mintegy harminc zenekari művéből néhány:

  • Tündér Ilona
  • Csaba királyfi
  • A Nap fiai
  • Hunok völgye
  • 301-es parcella
  • Október virágai
  • Magyar koronázási zene
  • Magyar Táncok
  • Négy arckép
  • Kettősverseny
  • Trombitaverseny
  • Nyitány és jelenetek
  • Szegedi concerto
  • Pécsi concerto
  • Utazások Biharban
  • Civisek városa
  • Lovagi erények dicsérete
  • Trianon

Művei sorát kiegészítve találunk dalokat, kantátákat, kórusokat, hangszerszólókat, különféle hangszerösszeállítású kamarazenéket.

 

Budapest,2014.